Mindenheti "misszió" avagy gyertek hozzánk önkéntesnek!

Minden nap, minden áldott nap kell valaki, aki ellátja a tárnoki kennelsoron élő kutyákat. Kell valaki, aki a gazdisodásig odafigyel, szeretgeti, sétáltatja, tanítgatja azokat, akiknek van esélyük, és biztonságot ad azoknak is, akik már nem nagyon hisznek abban, hogy egyszer lesz egy másik otthonuk is és nem velünk öregszenek meg végképp.

Hét közben egy alkalmazottal igyekszünk megoldani a néha megoldhatatlannak tűnőt, mostanában az sem mindig úgy alakul, ahogy szeretnénk, így vannak délutánok, amikor a maroknyi rutinos közül kell valakinek kimennie, hogy legyen esti séta, etetés és békében záródhasson a nap. A hétvége jellemzően az önkénteseké, de egyre kevesebben vagyunk: nem azért, mert elmennek emberek, hanem mert az életük máshogy alakul és abba Tárnok végleg vagy átmenetileg már nem fér bele. Azok pedig, akik maradtunk, igyekszünk menni, amikor csak szükség van rá, már nem mi határozzuk meg, hogy melyik napot, fél napot szánjuk erre, hanem a szükség mondja meg, hogy mikor kell ráérnünk. A kutyák miatt, kizárólag értük van ez, de fontos, hogy újak is jöjjenek, sétáltatni, ismerkedni, beszokni, rutint szerezni, mert mi, maradékok már nem bírjuk és szeretnénk újra úgy kutyázni, ahogy igazán jó: szabadon választva meg a napot, az órát vagy legalábbis esélyt kapva arra, hogy szabadon választhassunk.

Hogy mire is keresünk önkénteseket?

Egy tárnoki nap két műszakra oszlik, van délelőtt és van délután, de sokszor egy ember visz egy egész napot egyben, a nyári időszakban ez kifejezetten kellemes tud lenni, hiszen a szabadban, kutyák között tölti az ember az idejét. A hétvégékre és ünnepnapokra kellene betanulnia olyan új lelkes embereknek, magyar vizsla, német dog, tacskó vagy csak egyszerűen kutyabarátoknak, akik ellátják a kutyáink körüli feladatokat:

- megsétáltatják a kennellakókat, kitakarítják a kenneleket, összeszedik az ürüléket a kifutón,
- beadják a gyógyszereket, lemossák a sebeket, felügyelik a betegeket,
- rendet raknak a kennelsoron, gondoskodnak a vizek és szükség esetén a plédek cseréjéről,
- megetetik egyszer, a nap végén a többséget, illetve kétszer azokat, akiknél ez előírás,
- s közben nagyon szeretik, tanítgatják a kutyáinkat, illetve játszanak velük a kifutón.

A tárnoki műszak felelősség, ha valaki vállalta, akkor ott kell lennie és végig kell csinálnia a feladatokat, hiszen a kutyáink számára ez a kapocs a külvilággal, ez teremti meg az ő boldogságuk, biztonságuk alapját. A műszakok beosztása önkéntes alapon, nagyjából egy-két hétre előre történik, így mindenki tud tervezni. Akár havi egy fél nap is hatalmas segítséget jelenthet, ha mindenki csak ennyit vállalna, nem lenne soha gondunk és többen is lennénk kinn, így a kutyáink lényegesen többet is mozoghatnának!

Természetesen emellett lehet jönni "csak úgy" sétáltatni, időbeli kötelezettség nélkül, ez is nagy segítség, de kérünk mindenkit, hogy ilyen szándékkal csak 10 óra és 14.30 között érkezzen, ezt megelőzően még a reggeli gyors séta zajlik, ezt követően pedig a levezető séta és az etetés.

Ha valaki szeretne a későbbiekben műszakot vállalni, mert szívesen végezne hasznos önkéntes munkát a jövőben, a rutinosabb tárnokozók mellett lehet betanulni. Ehhez előzetes egyeztetés szükséges az info@futrinkautca.hu e-mail címen. Mindenkit várunk, hiszen kutyázni jó!

Szőr(telen) Pötyi, a gáláns lovag (Pötyi, the furless)

Pötyi egy 3-4 év körüli keverék kan, akit az ajkai menhelyről vettünk át, merthogy elfogyott a szőre, s mi meg már az utóbbi időben - leginkább tacskó védenceinken keresztül - közelebbi ismertséget szereztünk a demodex nevű betegséggel, így jó esélyt láttunk arra, hogy sikerül neki megadnunk mindazt, amit egy szegény, a túlélésért küzdő vidéki menhelyen nem kaphatott meg.

Pötyi is an approx. 3-4 years old mix male who was taken over from the local shelter of the City of Ajka as his fur had disappeared. We have gained experience with furless dogs due to our rescued - mainly - dachshunds that were infected by demodicosis so we thought that there was a high chance for Pötyi to become a healthy dog with our support. We offered him all those things that were not possible to be given at a poor countryside shelter struggling to survive.

Pötyi nem a menhelyen lett beteg, már foltosan érkezett a helyi gyepmesteri telepre is, de akkor még volt szőre. Aztán a bezártság, a csökkent figyelem és a rossz idő, a reménytelenül telő-múló napok lerontották a kedélyállapotát és a lelki seb lyukat ütött az immunrendszer védőbástyáin is, Pötyi sebezhetővé vált, s a demodexet okozó atkák átvették a teste felett az uralmat. Pötyi szőre gyakorlatilag eltűnt, a bőre műanyag-szerűvé vált, alatta gennyes kelésekkel.

Pötyi did not get ill at the shelter, he was cought by the dog-catcher with furless spots on his body but the rest of his body was hairy. Then his immune system was beaten by his depression caused by his having been locked into a kennel, the less attention, the cold winter and all those days passing without any hope. Pötyi became vulnerable, those mites responsible for demodicosis took lead over his body. His fur simply disappeared, his skin became plastic-like and there were purulent anthraces.

Az egész kutya szeretetért kiáltott, de a szaga, a látványa elriasztotta a legelszántabbakat is, hogy megsimogassák, hogy megszeretgessék, pedig a betegsége - mint azt a később elvégzett vizsgálatok is igazolták - nem fertőző.

The whole dog was crying out for love but his smell and view scared away even the most determined ones so he was not really pet or touched at all even though - and it was proved by examinations executed later - his problem was not infectious.

Nem mondjuk, hogy a nálunk töltött időben Pötyivel csoda történt és már egy szőrgombóc, de azt igen, hogy a gyulladás lehúzódott, a gennyes sebekből már nem folyik a véres lé minden egyes érintésre, s a mancsain és a fején el kezdett nőni a szőr: összességében szebb és puhább lett, de ami a legfontosabb, nagyon jól érzi magát nálunk még úgy is, hogy kennelben él. Imád enni és a komfort-érzést alátámasztjuk jó minőségű, naponta több etapban felszolgált étellel, sétákkal, néhány naponta alapos fürdéssel (ezért mondjuk nem rajong), miközben minden nap kezeljük a bőrét levendulás natur-sprével, fertőtlenítjük a sebeit, tehát foglalkozunk vele, szeretjük. Ő pedig meg is hálálja, hiszen Pötyi mindenkivel kedves, barátságos, soha, semmire nincs egy rossz szava sem, imádja az embereket. Más kutyákkal sem kekec, bár nagyon nem engedjük össze, de ha az orvosnál várni kell, csak csóvál és mosolyog. Lassan-lassan megtanulja, hogy mit jelent a kenneltisztaság, tehát egyszer alkalmas lesz arra is, hogy lakásban éljen, imád pórázon sétálni és az autóban utazást sem kell neki már nagyon tanítgatni, az állatorvosi vizitek alkalmával volt lehetősége elsajátítania az utazás rejtelmeit is.

We do not say that a miracle has happened to Pötyi in our care and he is a hairy fellow already but we must state that his skin is nicer, there are no liquidy areas on it and new hair started to grow on his paws and head. All in all he is nicer and softer than before but most of all he enjoys being in our care even though he needs to spend his time in a kennel. He loves eathing and we support his comfort by feeding him 2-3 times a day with high quality dog food, long walks and throughout bath in every second day (okay, this part he does not enjoy too much) while his skin is being treated with a lavender-extract, he is being entertained and loved. And he is grateful for this: he is sweet to everybody, friendly to all, he has never had any wrong movement in any situation, he adores humans of all sizes. He is compatible with other dogs, but we do not really let him play with other dogs but when we need to wait at the VET he is always waggling his tail if there is another dog around. He is learning how to be housebroken, enjoys long walks on the leash and is a master of travelling in the car - he had several occassion to learn it when we took him for his medical treatments.

Ha Pötyi egy szőrös kutya lenne, azt mondanánk, hogy családi kutyának javasoljuk, most, elegáns és visszafogott szőrtelenségében elkötelezett ideiglenes befogadót vagy végleges otthont keresünk számára, ahol a kezelést folytatnák és elfogadnák mindazt a szeretetet, amit Pötyi adni akar ennek a világnak köszönetképpen.

If Pötyi was a fur-covered dog, we would say that he is a family dog. But now that is only an elegant and moderate, furless dog we are looking for a dedicated temporary family or final home for him where his treatments could remain ongoing and would accept all his love to give as Pötyi really wants to say thank you to this world for his mere existance.

Lehet, hogy nem ő a legtetszetősebb kutya a gazdára várók "piacán", de az, hogy a legstabilabb idegrendszerűek és legkedvesebbek, legalázatosabbak között van, ahhoz nem fér kétség. Hisszük, hogy valahol van valaki, aki éppen egy ilyen kutyára vár. Ha nem is mindjárt holnap...

He might not be the most charming dog amongst those waiting for a new home but he is surely in the group of those ones with the most stabile nervous system and biggest heart. We believe that there is someone waiting for him somewhere. Even if he does not appear tomorrow...

Pötyi állatorvosi költsége, kezelése sajnos nagyon megterhelte az amúgy is anyagi gondokkal küzdő alap tevékenységi csoport költségvetését, így ha bárki, bármekkora összeggel is, de hozzá tudja járulni, azt nagyon megköszönnénk. Az adományokat a Futrinka Egyesület K&H Banknál vezetett 10404089-49575251-5756100 számú bankszámlára várjuk, a megjegyzés rovatban kérjük feltüntetni: ALAP PÖTYI. Köszönjük!

The medical cost of Pötyi has put a big burden on the alrady struggling "basic rescue group" of our organisation responsible for chanceless mix dogs so if anyone can support us with a small amount of money, we would be grateful. Our PayPal link can be found HERE. Please add into the comment: BASIC POTYI. Thank you very much!