A Mokkáról nem lehet leszokni és mindig visszajön?

Volt olyan tél, amikor még gazdás voltam...

Itt kezdődött minden: Paks

Mokka egy közepes termetű keverék kutya, akivel hat évvel ezelőtt hozott minket össze a sors először. Akkor a paksi állatmenhelyről, még babaként vettük őt magunkhoz. Ideiglenes befogadótól költözött egy szerető családba, ahol négy éves koráig megtapasztalhatta, hogy a rossz kezdet után jöhet könnyű és kényelmes folytatás. De nem minden kutya számára adatik meg, hogy felelősen fogadják örökbe és az első, nehezebben megoldható problémánál ne mondjanak le róla. Mokka négy évesen már nem kellett, mert a család költözni kényszerült. S bár a kutya tökéletesen viselte volna a lakást is a kertes ház után, nem volt elég erős az érzelmi kötelék, ami nem Mokkára nézve vet rossz fényt, hogy megoldják ezt. Nem találtunk neki befogadót, így a kennelsorra került és teljesen összetört. Napokig csak kuporgott és látszott: feladta. Aztán szép lassan kinyílt és bekapcsolódott a kenneles kutyák életébe, de látszott, hogy neki ez nehéz, hiszen ő már tudta, hogy mi a jó élet, neki mi a legjobb szándékunk mellett sem tudtunk a családjává válni. Terrieres temperamentuma hajtotta, kergette, folyamatosan pörgött a kennelben, az idegei pattanásig feszültek, megoldást kellett találnunk.

Ekkor jelentkezett egy lány, aki ideiglenesen magához fogadta, majd miután a sok kezdeti gondot sikerült elhárítani, jelezte, hogy örökbefogadná. Ennek egy éve. Most pedig Mokka visszajön, mert gazdája gyermeket vár és a kis lakásban egy gyermek és egy kutya számára egy időben nincs hely. Mokkát július 1-én el kell hoznunk újra, visszajön a gondozásunkba. Az elmúlt egy évben lakásban élt. Tökéletesen szobatiszta, nem rombol, nem ugat, nem rendetlenkedik, amíg a gazdi távol van. A pórázos sétáknak még most sem mestere és pórázon hajlamos kekeckedni más kutyákkal, de alapvetően mindenkivel összeszoktatható, csak utcán nem engedhető össze. Terrier-mix, nem is kell másként kezelni. Szeret mozogni, futni, de azt is igényli, hogy az agyát is lefárasszák. Az emberekkel nyitott, de nem érzelgős, azokat szereti, akiket magához közelállónak érez, akárkivel nem köt életre szóló barátságot. Jelenleg hat éves, oltott, chipezett, ivartalanított. Sürgősen ideiglenes befogadót vagy végleges gazdát keres, mert a kennel számára akkora törés lenne, amibe nem csak az ő szíve szakadna bele, hanem a miénk is...

Ha valaki esetleg jelenleg otthon van és jól jönne neki egy kis extra bevétel, felajánljuk, hogy Mokka után naponta 800 Ft térítést fizetünk és biztosítjuk az élelmezéséhez szükséges kutyatápot is. Póráz, nyakörv, pléd, tálka szintén megoldható. Mi "csak" a családi hátteret, egy odafigyelő és elkötelezett, kutyához értő ideiglenes befogadót (vagy végleges gazdát, ebben az esetben természetesen a költségtérítés és egyebek nem állnak, de cserébe adunk egy sokat megélt, sokat hányódott, nem túl szerencsés kutyát) kérjük cserébe.

Jó lenne, ha az élet újra csak játék és kacagás lehetne...

Fontos lenne, hogy Mokka példáján keresztül ne azt sikerüljön bebizonyítanunk, hogy mi a három leggyakrabban elhangzó, valójában kezelhető ok, ami miatt az emberek előszeretettel válnak meg négylábú kedvenceiktől: költözés, gyermek érkezése és allergia (ez még nem volt Mokka esetében okként, de nem is szeretnénk, hogy legyen), hanem hogy minden után van jobb, biztosabb, ami örök.

Kérünk mindenkit, vigye hírét Mokka kutyánknak. Segítségre, otthonra van szüksége.

info@futrinkautca.hu

Vezetőségi változások - köszönet a távozónak!

A Futrinka Egyesület 2012. június 17-én tartotta ebben az évben a második közgyűlését, melyen az Alapszabály néhány ponton történő módosításán túl sor került a vezetőség frissítésére, új vezetők megválasztására is, melyre eltérő okokból, de mostanra már szükség volt.

Amikor annak idején létrehoztuk ezt az Egyesületet alig voltunk páran, nem volt adó 1%-os bevételünk, támogatottságunk, csak szándékunk volt arra, hogy kutyákon segítsünk. Havi néhány kutyával kezdtük, a panzióra, állatorvosi ellátásra úgy dobtuk össze a pénzt, a fuvarokat saját költségen bonyolítottuk és csak akkor jöhetett új kutya, ha összeszedtük rá a fedezetet. Mindenkinek volt havi fix felajánlása, mind anyagilag, mind sétáltatásban, egyéb vállalásban. Ebből a kis tenni akaró, maga számára a mentés területén magasabb minőségi elveket megfogalmazó csoportból nőtte ki magát az éves szinten háromszáz kutyát mentő, négy tevékenységi csoportot működtető Futrinka Egyesület, az az Egyesület, amelyet most már többen ismernek innen-onnan. Ahhoz, hogy idáig eljuthattunk, mindenki, aki akár vezetőként, akár tagként, akár önkéntesként mellettünk volt az évek során, hozzájárult, s mi nem lehetünk elég hálásak nekik, hiszen a havi párból havi több tucat lett, ami azt jelenti, hogy  ennyivel több kutyán segíthetünk úgy, hogy a kezdetben kitűzött célok és elvek nemhogy nem enyhültek, hanem még az időközben gyűjtött tapasztalatok bázisán még szigorodtak is.

Tollasi Zsuzsi egy Vizslatúrán

Ebben az évben a magyar vizsla fajtamentésünk korábbi vezetője kilépett, s egy másik szervezet keretein belül folytatja vizslamentő tevékenységét, erről számot adtunk hírlevelünkben. De az ő távozása nem hatott arra a tényre, hogy a Futrinka Egyesület a magyar vizslák fajtamentő szervezete, a mentési munka nálunk sem állt meg, sőt! Igyekeztünk rendszerezni a dolgainkat, fellistáztuk a hiányosságokat, s időről időre bővítjük a vizslák körül segítők csapatát, hiszen ez nem egy emberes feladat. Közülük nőtte ki magát az új vezető,  aki bár még koránt sincs készen, viszont minden támogatást megadunk majd neki, s akkor ő is mindent átlátva tudja intézni a vizslák körüli tennivalókat. Mindenesetre már most is nagyon összeszedett, lényegi kérdéseket megfogalmazó és elkötelezett. Ennél több pedig nem is kelhet a sikerhez. Kérjük, hogy segítsétek ti is a munkáját. Tollasi Zsuzsi, üdv a fedélzeten!

Zsini, Rock és Gesztenye egy gyűjtögetőnapon

A német dog fajtamentés korábbi vezetője, de az összes tevékenységi csoport kutyáira odafigyelő, koordináló, állatorvoshoz fuvarozó és megmentési munkákat bonyolító, a tárnoki kennelsoron sétáltató, szeretgető vezetőnk, Köteles Ági (Zsini) ebben az évben a kutyákról áttette a hangsúlyt saját családjára, hiszen életet adott egy csodálatos kislánynak, Kamillának, aki minden idejét is figyelmét igényli. Természetese elfogadtuk, hogy nem tud aktív szerepet vállalni, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy mennyi mindent köszönhetünk neki és hogy az ő tapasztalata, önfeláldozó és áldozatkész hozzáállása, gyermeki lelkesedése és naivitása mennyire fog hiányozni a vezetőségből. Éveken át volt stabil pont, nehéz lesz megszokni, hogy a napi döntésekben már nincs ott, nem lesz ott, mégha segíti is - főként adminisztratív területen - a továbbiakban is az Egyesület munkáját. Zsini, nagyon szépen köszönjük a velünk töltött vezető éveidet és minden jót kívánunk neked és kis családodnak is!

Léna és Huch, avagy fürdessünk dogot

A német dog fajtamentés új vezetője Kiss Léna (Onyx) lett, aki már régóta benne van az Egyesület életében, s különös odafigyeléssel szervezte főként a német dogok körüli dolgokat korábban is. Egy új struktúrában, egy változó környezetben kell majd neki helytállnia akkor, amikor a nagy termetű kutyáktól jellemzően megszabadulni akarnak az emberek, nem annyira örökbefogadni őket. Mindenképpen előnyt jelent, hogy a működési modellt az új vezetőnek már nem kell megtanulnia, hiszen tökéletese ismeri azt, így az ő jelenléte valójában nem is tekinthető változásnak, annyi módosult, hogy innentől ő dönt az óriások ügyeiben. Kitartást kívánunk ehhez!

Az alap tevékenységi csoport eddig az Elnökhöz tartozott, ezentúl a tacskó fajtamentésért is felelős Németh Réka kezeli majd a megfogyatkozó, folyamatosan forráshiánnyal küzdő esélyteleneket, bár ezen a területen inkább egy lassú kivonulás várható, mintsem a világ megváltása.

Az Egyesület felügyelő bizottságának tagjai: Jakus Edit, Csaplár-Elekes Orsolya és Vörös Nóra.

A megnövekedett tennivalókra és elvárásokra való tekintettel a vezetőség középvezetői szintek létrehozását tervezi, így a feladataik egy részét lelkes segítők látják majd el, s ezáltal többen látnak bele a szervezet közvetlen működésébe, a napi küzdelmekbe, az éjszakai autóba pattanásba, a végeláthatatlan telefonokba és e-mailekbe, a számlák tevékenységi csoporthoz rendelésébe és mindenbe, amivel nap nap után meg kell küzdenünk. Mivel a segítőkből soha nem elég, továbbra is mindenkit szeretettel látunk köreikben! Gyertek és kutyázzatok velünk!