Mokka megint "megszívta" - sorstörés a gyakorlatban haladóknak

Te is elhagysz?

Mokka... Lassan már erőm sincs leírni a történetét, annyiszor megtettem, mert mindig okot adott rá az élet. Lassan be kell látnom, hogy vannak a szerencsés kutyák, s vannak azok, akiket valami miatt előszeretettel dobál az élet, akik soha nem találják meg azt, akiért érdemes élniük, aki tényleg jóban-rosszban a társuk és gazdájuk marad. Lassan be kell látnom, hogy Mokka mindig visszatér, akárhogy akarom, hogy ne így történjen. És most azt kellene leírnom, hogy miért is olyan rossz kutya Mokka, hogy nem kötődnek hozzá az emberek, hogy ő mindig tárggyá válik, akire egy idő után nincs szükség.

Mokka újra visszatér, s a hétvégéig meg kell oldanunk a családban történő elhelyezését. Nem, nem ringatjuk magunkat olyan álmokban, hogy egyből jelentkezik a tökéletes, végleges örökbefogadó, de egy ideiglenes befogadónak nagyon örülnénk. Mokka természetesen az a kutya, akiért az átmeneti elhelyezést biztosító számára fizetnénk is (átlagosan napi 800 Ft körüli összegre jön ki, amit adni tudunk, de bejelentett módon), illetve az élelmezéséhez szükséges tápot, egyéb dolgait biztosítanánk. Ha valaki a bejegyzés alapján vállalná őt, kérjük, hogy jelentkezzen egy MOKKA tárgyú e-mailben az info@futrinkautca.hu e-mail címen.

Mokka története 2006-ban kezdődött, akkor született ugyanis, így most a nyolcadik évét tapossa. A paksi menhelyről mentettük őt egy másik kölyök kutyával, esélyt adva számára a biztonságos élethez. Beoltattuk, chipeztettük, ideiglenes befogadónál helyeztük el, hogy ne szenvedjen semmiben hiányt, s el is jött érte a tökéletesnek tűnő család, gyerekekkel, szeretettel. A kezdeti időszak idillinek tűnt, Mokka szépen felnőtt a családnál, aztán jött az első hideg zuhany: azonnal vigyük el a már felnőtt kutyát, mert nem kell. Az átvételkor az is kiderült, hogy az amúgy elvben megtörtént ivartalanítás nem történt meg, így érkezését követően Mokkára várt ez a beavatkozás, illetve mivel senki nem vállalta őt be, a tárnoki kennelsorra került. Ez majdnem felőrölte az idegeit: a családban nevelkedett kutya a kennelt egyáltalán nem viselte el, folyamatosan ugatott, futkosott a falakon, nem pihent egy percre sem, így nagyon sokat veszített a súlyából is.

Hosszas keresés után sikerült számára egy ideiglenes befogadót találni, akiből aztán a végleges, második gazdája lett. A kapcsolatuk nem volt zökkenőmentes, a gazda többször jelezte, hogy visszaadja, hol azért, mert Mokka pórázon nem viselkedett szépen más kutyákkal, adott esetben emberekkel szemben sem (csipkedett), hol más okból, legutóbb pedig a családba érkező gyermek miatt kellett volna eljönnie, de ezek valahogy mindig elültek, s Mokka maradt. Most viszont nincs tovább, ennyi volt, el kell hozni, s erre már csak napjaink vannak. Nem szeretnénk őt a kennelsorra vinni, mert az egészen biztosan az utolsó reményét is eloszlatná ennek a kutyának, hiszen 2011. óta családban él, nem valószínű, hogy az új évre vonatkozó tervei között szerepelt, hogy újra találkozzon velünk...

Kérünk mindenkit, hogy vigye hírét ennek a kutyának, aki valami miatt nem tudja meglelni azt az embert, akinek ő meg tudna felelni úgy, ahogy van. Eddig mindig csak olyan emberekbe botlott, akik magukhoz illő kutyát kerestek, de valójában hozzájuk egyetlen kutya sem illet volna igazán... Utólag persze könnyű okosnak lenni.

Ha valaki - akár a fizetős megoldással is - de vállalná Mokkát, sürgősen jelentkezzen az info@futrinkautca.hu e-mail címen. Mokkát benti tartással helyeznénk el, sok-sok mozgatással, rutinos befogadóhoz. Köszönjük!