Kifordult a világ, de jó irányba forog - Bence bácsi gazdát keres!

Annak érdekében, hogy egy-egy védencünk nagyobb figyelmet kaphasson, időről időre készül róluk egy kicsivel részletesebb, érzékletesebb leírás, hogy talán így, ezáltal lel majd rájuk az igazi, hiszen minden lehetséges alkalmat meg kell ragadni arra, hogy a tökéletes családot felleljük védenceink számára.

Esélytelen keverékekről van szó, akikből amúgy is hatalmas a túlkínálat, hiszen annyi ma a felesleges kutya az országban, hogy ha tízszer ennyi állatvédő szervezet munkálkodna a megmentésükön, akkor is lennének vesztesek, lennének, akik senkinek nem kellenek. Addig, amíg nem általános az ivartalanítás, amíg nincs minden kutya egyedi azonosító chippel ellátva, amíg az állatok kidobása csak elméletileg bűn, de a valóságban gyakorlat, addig mindig lesz olyan kutya, akinek éppen a mi segítségünk számít. Vannak, akiknek viszont ez a segítség többet hoz, mint azt indulásként az ember gondolná. Álljon itt erre példaként öreg szerelmünk, Bence bácsi története.

Bence bácsi a kisvárdai menhelyre került, miután idős gazdája meghalt. A kutya vehemensen őrizte a halott embert, nem akarta, hogy bárki hozzáérhessen. Az öreg kutya a kisvárdai menhelyre került, ahol a felesleges szaporulat megelőzése érdekében és az állandó helyhiány miatt a kan kutyák láncon élnek, így Bence bácsi is kapott egy kutyaházat, egy láncot, s ezzel egy környi területet, amit onnantól magáénak tudhatott. Nem is vágyott többre vagy másra, nem nyitott az emberek felé, igazából a menhely gondozói sem nagyon mertek hozzáérni, hiszen kiszámíthatatlan, morózus kutya hírében állt.

Aztán jött egy segítségkérés, hogy a kisvárdai menhelynek el kell hagynia az addig használt területet, s ahová mennek, ott kisebb a hely, ha bármelyik szervezet tud segíteni kutyák átvételével, azt nagyon megköszönik. Így választottunk ki több kutyát képről már előre, akiknek segíteni szerettünk volna. Közöttük volt Bence bácsi is, akinek viselt dolgairól csak a helyszínen kaptunk információkat, de akkor már nem hátráltunk meg, sőt!

Bence bácsi sandán nézett, amikor a fuvart bonyolító tagunk belépett az általa fűmentesre taposott, lánca által kijelölt körébe. Nem nagyon értette, hogy mi történik, de a kíváncsisága erősebb volt a területőrzési gondolatainál, s hosszú idő óta először nem érezte a félelmet abban, aki a közelébe merészkedett, így úgy döntött, hogy baja nem lehet, ha közelebb megy. Akkor és ott megígértük neki, hogy ugyan nem abban a fuvarban, de két hét múlva visszamegyünk érte, s elhozzuk, addig tartson ki.

A két hét lassan telt, de csak eljött a fuvar napja, inkább estéje. Sötétben értünk az akkor már új helyen lévő menhelyre, kicsit aggódtunk is, hogyan fogjuk bepakolni a szállítóboxba a harapástól sem elriadó Bence bácsit, de kellemes csalódás ért minket: ahogy meghallotta a két hete megismert ember hangját, azonnal heves csóválásba kezdett, gond nélkül hagyta magát lecsatolni a láncról, s magától kuporodott a boxba, hozzá sem kellett érni. Így hagyta maga mögött a múltat, s egyben azt a kutyát is, akinek ott tartották őt.

A kennelsoron az első pár napon még volt néha egy-egy morgás, de rossz mozdulat soha. Az első sétát végigjelölgette hatalmas vigyorgás közepette, a kifutót is egyre inkább magáénak érezte. Imádta, hogy van személyes tere, hogy nem ázik meg, hogy be tud kuporodni a kutyaházba, hogy rendszeresen sétál, hogy hozzáérnek, szeretgetik. Ahogy teltek a napok, egyre nyitottabb lett, egyre inkább igényelte a foglalkozást. Szerencsére szuka kutyákkal tökéletes viszonyt ápol, így most már van társasága is sétái során, együtt játszik, futkározik a maga öreges módján a kutyalányokkal.

Sajnos a kor felette sem múlt el nyomtalanul, így az ízületei nagyon rosszak, arra folyamatosan zöldalga kapszulát kap, illetve már nem hagyható el a fájdalomcsillapító Rimadyl és Milgamma sem, sőt: a rosszabb napokon meg is kell kicsit emelni az adagját, hogy ne legyenek fájdalmai. Ennek ellenére a mi öreg Bencénk egy igazi sármőr, akit nagyon szeretnénk végleges családban tudni. Hisszük, hogy valahol van egy család, aki még megszépítheti az utolsó idejét, akik mellett boldog lehet, akik úgy védik majd ők, ahogy ő tette korábbi gazdájával.

Ha szeretnéd Bence bácsit magad mellett tudni, ha szeretnél Te lenni az a különleges, akit ő családjaként maga mellett tudhat, jelentkezz az info@futrinkautca.hu e-mail címen. Akkor is írj, ha "csak" ideiglenes befogadóként vállalnád őt, hogy maga mögött hagyhassa a kennelsort.