Amikor azt hisszük, hogy nekünk rossz, de tévedünk

A Futrinka Egyesület minden évben Karácsony környékén megajándékoz néhány rászoruló embert. Az évek során jártunk csecsemőotthonban, gyermekeket nevelő bentlakásos intézményben, hajléktalanok nyugdíjas otthonában és még számtalan helyen. Az idei évben a tárnoki rászoruló családokra esett a választásunk, hiszen Tárnok az a hely, ahol a kennelsort béreljük évek óta, így a település élete, lakói mellett sem mehetünk el szótlanul. Aki járt már Tárnokon tudja, hogy egy rendezett, kedves kis település több új építésű résszel, barátságos lakókkal. A jólétet ugyan nem sugározza minden utca, de a rendezettséget, odafigyelést igen. S ilyenkor az ember hajlamos azt hinni, hogy az emberek, akik ott élnek, mind legalább azt megengedhetik maguknak, amit mi magunknak.

Ajándékaink egy része a cipősdoboz akcióhoz kapcsolódott, amelyet a település szociális területe hirdetett meg, illetve gyűjtöttünk használt, de jó állapotú ruhákat, játékokat is. Sikerült több kiló szaloncukrot vásárolnunk, illetve egyéb tartós élelmiszerrel is segíteni - általánosságban - a rászorulókat. Az ünnepség nagyon jól sikerült, hangulatos volt, nem csak az átadás-átvételről, hanem az együttlétről, a közös örömről szólt.

De ezen a télen tovább is léptünk, mert volt négy Karácsonyfává válni kész fenyőfánk, s mindegyikhez tartós élelmiszer-csomagunk, amelyből az ünnepek alatti időszak átvészelhető. Négy néhány napnyi túlélés és egy kis ünnep. Ezt kellett átadni négy, a szociális munkások által kiválasztott családnak.

Innentől pedig jöjjön Fene, illetve Zsú, a csomagokat leszállító csapattagjaink beszámolójából egy összefoglaló. Talán mindenkinek átjön az az érzés, amelyet a segítségünk, a segítségetek jelentett. Köszönjük mindenkinek, aki idén sem maradt távol, aki segített.

Az első családnál azt hittük, nincs otthon senki, aztán a motoszkálásra kijött egy hölgy és egy három év körüli kislány a sötét házból. Elmondták, hogy most csak egy elemlámpájuk van (én naivan azt hittem, a tévé megy bent!), mert benzines az aggregátor és a férj csak holnap jön haza, és csak ő tudja felönteni és üzemeltetni. A szobában volt még egy öt hónapos Csabika is. Meg iszonyat nyomor, de olyan, amilyet én nem is gondoltam volna. Hogy fürdet, etet, babusgat az a nő két gyereket (a kislány beteg volt éppen) elemlámpafénynél? - Engem ez a hely rendített meg a legjobban.

A második helyen fotóztam. Normális család, nagyfiú, kislány, apa, anya...Villany nélkül. Viszonylag nagy ház, tehát a valamikori jólét azért látszik, de az apa lóhalálában bicajozott haza (miközben mi fáztunk Zsúval a kocsiban), a bicajon elöl-hátul egy-egy fél zsák fával. Itt készültek a képek. Elmondták, hogy kb. egy hónapja nincs villanyuk, addig azzal is fűtöttek. Nagyon megköszönték a fát és az ajándékot is.

A harmadik helyen egy nagypapakorú úr volt, addigra a többiek már elmentek az ünnepre, de aztán kiderült, hogy neki van egy ötéves fia és meló után kajtat hónapok óta. Ő szó szerint ráment mentálisan a helyzetére, azonnal zúdította ránk a nyomorát, miközben elmondta, hogy valamikor ő egy rendesen dolgozó ember volt. Rettenetesen sajnáltam, mert nekem az jött le, hogy ő rámegy arra, hogy nem tudja a családjának megadni azt, amit szerinte elvár tőle a család. 

A negyedik család fiatal pár, három hónapos babával. A fiú anyukájánál voltak éppen. Szépen tartott ház, cica, kutya, Zsófi baba. És mégis azt mondták, hogy a mi ajándékunk a legjobb karácsonyi ajándék. 

Soha nem ígértük, hogy családok sorsát fogjuk rendezni, nem vállaltuk, hogy többet teszünk, mint a problémákra, a rászorulókra való figyelemfelhívás, de most talán mégis továbblépünk egy kicsit, hiszen hisszük, hogy az információ hatalom, s ha mi meg tudjuk szerezni ezeket az információkat, akkor talán segítséget is fogunk tudni adni úgy, hogy sokszor csak azt adjuk át, amire nekünk már nincs is szükségünk. Ha sikerül a tervet formába önteni, hamarosan jelentkezünk a részletekkel.

Mert tenni kell, nem csak jóságból, Karácsony környékén, hanem mert sokan a közvetlen környezetünkben is a túlélésért küzdenek nap, mint nap.