Most neki üzenünk, annak a gazdának sem mondható embernek, aki úgy döntött egy nagyon hideg téli napon, hogy elhanyagolt, nem olyan régen szült keverék kutyáját kiteszi az út mellett. Zsálya sorsául a fagyhalált szánta valaki, bár önmagát biztosan feloldotta azzal, hogy "csak egy kutya". Zsálya hűségesen várakozott, s egyre legyengültebben ugyan, de kitartott. Ő hitte, hogy visszajönnek érte. De nem tették. Mire az egyik vezetőségi tagunk rátalált, Zsálya már szinte teljesen kihűlt. A csont és bőr kutya így került a gondozásunkba 2010 decemberében.
Zsálya szép lassan összeszedte magát. Előbb fizikailag, aztán lelkileg is "kigömbölyödött". A kezdeti szeleburdisága megszűnt, szökési kísérletei elmaradtak, más kutyákkal való viszonya rendeződött. Rengeteget tanult, de leginkább bízni, hogy ő fontos lehet még valakinek, valakiknek. Korábban soha nem volt rajta nyakörv, póráz, de ezt is megszokta, mert rajongva fedezte fel a kennelsoron kívüli környezetet, tökéletes sétapartnerré vált. Zsálya minden emberrel végtelenül kedves volt, nem lehetett nem szeretni. Mégsem kellett senkinek. De van az az eset, amikor elég egyetlen egy jelentkező a boldogsághoz. És Zsálya ezt megerősítené, ha megkérdeznénk róla.
Zsályát nyár közepén lefoglalta egy család azzal, hogy augusztus végén, amikor már vége a nyaralásnak és mindenki otthon tud lenni, örökbefogadnák őt. Nem nagyon hittünk benne, hogy kitartanak, de nem volt különösebben nagy teher a nulla érdeklődő elől lefoglalttá tenni őt. S eljött a nap: az utazás napja. Zsálya tudta, hogy nagy változás előtt áll. Megígértük neki, hogy megváltozik körülötte minden, már csak jó napok jönnek.
Zsálya pedig jó hírünket vitte magával, hiszen új otthonában álomkutyaként viselkedik mind a mai napig. A kutya, aki soha nem élt korábban lakásban, nem is nagyon bírta a bezártságot, tökéletesen szobatiszta, a lakásban szépen viselkedik. A család másik kutyájával barátságos, játékos, kiegyensúlyozott és a cicákkal is azonnal barátságot kötött. Nagyon boldogok vele, igazi kincset kaptak, nem tudnak róla rosszat írni, mondani.
A "bosszú" az, hogy annak, aki Zsályát annak idején kitette, amellett, hogy egy csupaszív társtól vált meg szívtelenül, soha nem adatik meg, hogy ilyen tökéletesnek lásson egy másik élőlényt, hogy így tudjon örülni annak, hogy van egy ragaszkodó kutyája, akinek akkor is tökéletes, amikor valójában nem az. Ez a kutya várt rá a hóban. Ahol hagyta. De mi megmentettük őt egy boldogabb életért.
Érzéketlen, kegyetlen gazdákat viszont nem mentünk. Ez a rossz hírünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése