 |
| Cinege és a babák - kóborlásra ítélt pöttömök, akiket majdnem elvittek a férgek |
Már régóta meg szerettem volna írni ezt a bejegyzést, de mindig elhalasztottam, mert udvariasan nem akartam terhelni senkit a meglehetősen szigorú gondolataimmal, de mostanra eljött az idő, amikor már nem akarok csendben maradni.
Kezdem azzal a közhellyel, hogy ma Magyarországon napi szinten több tucat olyan kutya hal meg, akiknek az egészségi állapota vagy életkora ezt nem indokolná: gyepmesteri telepeken, menhelyeken, az utak mellett, rossz körülmények között, bántalmazva vagy betegségektől szenvedve. Köztük rengeteg a kölyök, őket gyakorlatilag már nem is nagyon számolják bele sehol a létszámba.
 |
Kanga és a gyerekek a tatárszentgyörgyi
gyepmesteri telepen... |
Van egy állatvédelmi törvényünk, de a jogszabály önmagában semmit nem ér, akkor jön el az igazi változás, amikor eljutunk odáig, hogy meghagyjuk a tenyésztést azoknak, akiknek erre alkalmas és tenyészszemlézett kutyái vannak, akik tenyésztők és nem szaporítunk a "látszólag fajtatiszta" kutyáinkkal, hovatovább a keverékeinkkel, olyan indokokat találva, amelyeket már régen meghaladott a kor. A "kutyának egyszer szülnie kell, mert különben megőrül" olyan, mintha műszálas narancssárga dzsörzé trapéznadrágban és műanyag ingben rónánk az utcát, a "kell valami emlék Buksitól" pedig mintha jegyre vennénk a kenyeret. Aki bármilyen nem tenyészegyed kutyát befedeztet vagy olyannal hozzájárul szándékosan vagy gondatlanul ahhoz, hogy új almok jöjjenek létre, akármit is hoz fel saját maga feloldozására, nincs mentsége.
 |
Zile és balesetet szenvedett mamája, Eliz:
őt már nem tudtuk megmenteni és Zile testvérei
sem élték túl - az emberi felelőtlenség áldozatai |
A kölyök kutyák védtelenek, megfelelő felnevelésük rendkívül drága. A féreghajtás, az oltások, az anyatej pótlásához szükséges termékek vagy az átszoktató babatáp mind-mind drágák, ehhez jön még hozzá a 2012. július 1-től a tulajdonos váltáshoz kötelezően előírt egyedi azonosító chip beültetése és regisztrációja. Szomorú tény, hogy a kölyökkutyák nagyon nagy százaléka nem éri meg a három hónapos kort. Mi ez, ha nem állatkínzás? Miért kell családokban, gyepmesteri telepeken, hovatovább menhelyeken almoknak lejönni, miért kell érző élőlényeknek féregtoxikózisban, szopornyicában, parvóban vagy egyéb fertőzésben elhullani kezeletlenül, miért kell áldozatul esni bárminek...? "Minden kiskutyának kerestünk jó gazdát". Hányszor halljuk ezt. Arra a kérdésre, hogy és mindegyikkel tartják a kapcsolatot, sőt az ő összes lehozott almuk összes tagjával, már nincs válasz. Mindegyik jó helyen van biztosan és nem szenved hiányt semmiben...? Ja, hát az már nem a kedves gyártó felelőssége. Pedig igen.
Naponta több tucat kutyát altatnak el és több tucat kölyök fejezi be kínok között az életét. Ez a mai magyar valóság. Érzéketlenek vagyunk ahhoz, hogy megérdemeljük ezeknek az önzetlen, őszinte szeretetű lényeknek a társaságát. A bizalmát. Azt a bizalmat, amely még akkor is felénk fordul, amikor valahol egy rideg ketrecben az utolsó úthoz kapják meg az injekciót, amely véget vet rövid életüknek.
 |
Terka tíz kölykéből három a ház alá
szorult, egy meg is halt, a többiekért
még küzdünk |
Egyesületünk minden mentett kutyáját, beleértve a kanokat is, ivartalanítva adja örökbe. Mi nem kívánunk hozzájárulni egyetlen felesleges alom létrejöttéhez sem. Mi szeretjük a kutyákat, beleértve a kölyköket is, de nem szaporítjuk még elvi szinten sem a gazdára várók, bajban lévők számát. A felelős állatvédelem itt kezdődik.
Az utóbbi időben több kölyök került a gondozásunkba. Megszenvedünk velük, s bár nagyon helyesek, sok munkát, türelmet igényelnek, illetve tartásuk nagy odafigyelést kíván, s rettentően költségigényes, hiszen a féreghajtás, a férgek okozta mérgezés miatti infúziók, vitaminok, az oltások, chipek sokba kerülnek. Egyik babakutya létrejöttéért sem mi felelünk, de ha már nálunk vannak, küzdünk értük. Ivartalanítási kötelezettséggel, melyet ellenőrizni is fogunk, adjuk majd őket örökbe, amikor eljutunk odáig, hogy eljön az a pillanat. S közben szomorúan gondolunk azokra, akiknek nem sikerül. Akik megszületnek és meghalnak értelmetlenül.
Halál a kölykökre? Amíg nem döntünk és teszünk felelősen, addig sokukra ez vár.
A Futrinka Egyesület az elmúlt egy héten két vemhes, gyepmesteri telepen altatásra váró szuka kutyát ivartalaníttatott, s vett gondozásba, emellett három alom kölyköt gondozunk.
Elolvastam a bejegyzést, bár az én kutyáim ivartalanítva vannak és támogatom ezt ahol tudom. Sajnos, aki nem állatorvos, kutyamentő, stb. sokszor abban a hitben nem végezteti el, hogy ezzel a kutyája egészségét szolgálja. Szerintem sem nekik, sem nektek és a céljaitoknak nem használ az átkozódás. Megosztottam ezt a bejegyzést, de emiatt elég vegyes érzelmekkel. Szerintem a Futrinka Egyesület megteszi amit tud, ivartalanítva, vagy annak kötelezettségével adja örökbe a kutyákat és példamutatóan követi a sorsukat. Szerintem ez a legfontosabb, amit tehet. A tévhitek oszlatását is biztos lehetne még támogatni, pl. egy bejegyzéssel egy állatorvostól, hiszen sokan pont az állatorvosoktól hallják, hogy egyszer szüljön a kutya, stb. Esetleg lehetne egy sorozatot indítani (pl. olyan fotópályázattal, amit szoktatok), hogy a kutyám ivartalanított, x éves, így éli a mindennapjait és egészséges, stb. Minden jót, kitartást és sok erőt kívánok a munkátokhoz. Rácz Brigitta
VálaszTörlésAz átkot levettem, jogos és köszönet, hogy szóltál miatta. Néha az elkeseredettség sok mindent felülír, de ilyenkor kell az ilyen visszajelzés. Köszönöm. A fotósorozat jó ötlet, hamarosan jövünk egy ilyen képes játékkal.
VálaszTörlésEz nem ennyire egyértelmú dolog. Az én kutyám 1 hónapja lett ívartalanítva. S most, hogy túl vagyunk a dolgon, nem tudom elitélni,- bár nagyon-nagyon sajnálom a kölyköket- , azt a gazdát, aki nem ívartalaníttatja az állatát. Hogy miért? Hát egyszerű az ok. Nekünk, mire túl lettünk a dolgon 30 ezer forintunkba volt a mútét. Azt gondolom, hogy sok ember nem azért nem teszi meg, mert nem akarja, hanem azért, mert nincs rá módja. Szereti a kutyát, macskát, de olyan lett a világ, hogy a családok nem tudnak ennyi pénzt kiszorítani a műtétre. Persze, akkor meg lehet kérdezni, hogy miért vállalta a kutyatartást ( macska tartást) ? Mert szereti őket, s a szúrke hétköznapokban nagyon rendesen tartja is az állatát, de egyszerűen, nincs ennyi pénze. Ezt meg kell érteni!!
VálaszTörlésKedves Mariann: nem, én ezt nem értem meg. Aki nem tud felelősen kutyáttartani, az igenis ne tartson. Vagy legyen annyi esze, hogy keres valami alternatívát. Pl azt, hogy sokszor kedvezményes áron ivartalanítanak sok helyen, vigye el oda. Vagy vigyázzon rá, mint a szeme fényére, amikor az tüzel. Zárja el, vigye pórázon sétálni ésatöbbi. Azért mert valakinek nincs pénze, attól esze még lehetne.
TörlésÉs én igenis úgy gondolom, hogyha egy ivartalanításra nincs pénze, akkor mit fog csinálni, ha valami komolyabb sérülése lesz az állatnak? Egy lábtörése, amit műteni kell és ami alsóhangon is 50 ezer? Mit tenne? Kidobja. Vagy leadja a gyepire, vagy egy menhelyre. Szaporítva ezzel a gazdátlan kutyák állományát és amit ő nem tudott kifizetni, azt majd a menhely kiszorítja az amúgy is kevés támogatásokból...
Akinek nincs pénze erre, ne tartson kutyát és kész. Én elhiszem, hogy a kutya átsegít a szürke hétköznapokon és hú de szereti. De itt kezdődik a felelős állattartás. Nincs pénzem? Nem vállalok kutyát. Ahogy gyereket se, ha nincs miből iskolába járatnom, etetnem, ruháznom.