Öt éves születésnap a tárnoki kutyák kirándulásával

Több kutyánk számára a fénypontot az úszási lehetőség jelentette.
Zoé azért nem volt annyira lelkes. :)
(Zám Gabriella fotója)

A mai napon, két segítőnk ötlete alapján, megszervezésre került egy séta tárnoki kennelsorunkon élő kutyáink számára az érdi Beliczay-szigetre. Jól eső érzés, hogy sokan érezték fontosnak, hogy egy kicsit kimozdulhassanak a kennelsoron élők. Számukra minden új élmény hatalmas energia tartalékot hoz létre, amellyel átvészelhetik a várakozás időszakát, hogy egyszer legyen egy olyan gazdájuk, aki mellett az ilyen kirándulások természetesek.

Pribék is élvezte a törődést, de a vízből nem kért
(Magos Judit fotója)

A segítőknek ez "csak" egy néhány órás sétát jelentett, de a kennelsorunk lakói számára ez maga volt a karácsony, egy igazi ünnep, amikor az átlagosnál több figyelem jutott rájuk, s nem kellett várniuk arra, hogy ők jöjjenek a sorban, hogy megszeretgesse őket valaki, hanem mindenkire jutott legalább egy odafigyelő, szeretgető ember. Mondhatom: a kutyáink feltöltődtek, kisimultak, új életre kaptak.

Gahan inkább maradt volna
(Magos Judit fotója)

Az alap tevékenységi csoporttól Floki, Zoé, Betta, Edna, Gahan, Arla, Héma és Pribék voltak a szerencsések. Az őket vállalóknak szeretnék külön is köszönetet mondani. Egy napra elhitették velük, hogy ők is fontosak. Minden tapasztalatot, amit a sétáltatók szereztek, örömmel fogadunk az info@futrinkautca.hu e-mail címen, hiszen biztosan vannak olyan információk, amelyekről mi lemaradtunk eddig.

Sajnos mindenki nem mehetett a csapattal, de ők sem unatkoztak! Szerencsére volt olyan sétáltató ember, aki hátramaradt a tárnoki különítménnyel, így Elly és Orik bácsi sétálhattak egy nagyot a kifutón kívül is, Mimóza és Vili szocializálódhatott sok-sok finom falattal, és Vadócnak is több mozgás jutott mára, hiszen egyedül uralhatta a kifutót.

Máskor - mindenféle előzetes szervezés nélkül is - szívesen látunk bárkit hétvégente nap közben a tárnoki kennelsoron, akár egy-két órára is. Ha egy-egy kutyánk sétálhat egy nagyot a panzión kívül már az is nagyon nagy segítség. Ha jönne valaki, kérjük, hogy azért írjon az info@futrinkautca.hu e-mail címre, hogy ne legyen meglepetés az aznapi önkéntesek számára, de mindenkit szívesen látunk. Persze nem csak panzión kívüli sétáltatásra van mód, hanem be lehet tanulni a tárnoki kennelsor életébe is, hiszen hétvégente és ünnepnapokon önkéntesek látják el az ott élő kutyákat.

Köszönet az ötletgazdáknak és szervezőknek, Orsinak és Lénának, valamint azoknak, akik a szervezői oldalt erősítették: Duncsinak és Krisztának. Szuper nap volt, figyeljétek a híradásokat, hallgassátok a híreket, hiszen több interjú is készült.

Köszönjük továbbá a tápot, konzerveket, nyakörveket, pórázokat, parazitamentesítő szereket és minden egyebet, amellyel megajándékoztátok védenceinket!

Fényképeket még igyekszem majd feltölteni, ha érkeznek, hiszen sokan fotóztak, fotóztatok!

------------------
Fazekas Réka küldte nekünk az alábbi e-mailt. El sem hiszitek, hogy az ilyen visszajelzések mennyire sokat jelentenek nekünk:

Kedves Futrinkások!
Bevallom őszintén, hogy mindig is a fajtatiszta kutyák iránt volt rajongásom. Nem is érdekelt egy kutya, ha nem fajtatiszta. Mostanában jöttem rá, hogy mekkora gőg volt ez bennem. A tegnapi csodálatos nap, meg végleg rádöbbentett arra, hogy elég ostoba voltam. De szerencsére csak voltam.:)
Köszönöm, hogy a hátramaradó Orikot, Ellyt, Mimózát és Vilit megismerhettem...fantasztikus élmény volt Réka útmutatásával eltölteni velük pár órát...sajnálom, hogy ők esélytelennek tűnnek, mert mindegyik fantasztikus... szerencsére, Elly úton van egy még szebb jövő felé...:)
Orik csodálatos...egy igazi öreg harcos - itt a legnemesebb értelemben véve a szót -, akiben még hihetetlen méltóság és élni akarás van...sajnálom, hogy lakásban lakva, nem vehetem magamhoz a sajátom mellé, de megtenném, mert gyönyörű és lenyűgöző kutyaúr...csak már kevesebb van hátra, mint előre a számára...megérdemelné, hogy ami még hátra van, az tényleg aranykor legyen a számára...és nem a német juhászt láttam benne, hanem azt a nemességet, ami sugárzik belőle. Szerelem volt első látásra, vagy inkább érintésre.:)
Mimóza, én csak Mimónak hívtam már a végén...egy gyönyörű kutyafiú...eszméletlen szép, kompakt...és egy idő után már, persze falatokkal segítve, elég jól lebratyiztam vele...:) Büszke voltam, hogy csak egy nagyon finom falat tudta nagy nehezen elcsábítani tőlem...:)
Vilivel nem tört meg a jég, bár próbálkozott közeledni, de még túlon-túl idegen voltam a számára. Pedig elképesztett a szépségével, a csillogó bundájával, a kackiás járásával.:)) Helyette Elly pocakját tudtam megtömni, a Szépség legnagyobb örömére...:) Na,meg persze, én is élveztem, hogy séta után még volt kedve tőlem további finomságokat elfogadni.:)
Nagyon szépen köszönöm a lehetőség és Rékának a türelmét és azt, ahogy fogadott minket.
Elképesztő munkát végeztek, hihetetlen magas szinten! Minden elismerésem a Tieteké, Futrinkásoké!:)
Remélem, hogy a közeljövőben aktívabban tudok részt venni az önkéntesek között! A tegnapi nap nagy hatással volt rám! Még egyszer köszönök mindent!